Ahogy a látogató belép, jelenléte aktiválja a rendszert. A tükörréteg mögött rejlő vizuális világ két részből áll: az egyik valós időben generált algoritmikus animáció, a másik a néző pozíciójához igazodó, kinect kamerák által vezérelt vetítés. A két vizuális réteg összeolvadása azonban nem gépek által történik – a harmadik réteg maga az emberi érzékelés. A tükör csak a lehetőséget kínálja, az értelmezés – a kép, a mozgás, a jelenlét jelentése – kizárólag a megfigyelőben születik meg. A Nexus az érzékelés határterületeit vizsgálja: hogyan észlelünk, mit tekintünk valóságnak, és hogyan torzul ez a valóság a fény, a forma és az elme játékában. Ez egy élő struktúra, ami csak a megfigyelő jelenlétében válik teljessé. A fény itt nem csupán anyag, hanem médium – kapu az újfajta érzékelési szintek felé.